Malajziáról bővebben

Malajzia egy délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, mely tizenhárom államból és három szövetségi területből álló államszövetség. Területe 329.847 km˛ (csaknem akkora, mint Németország és valamivel nagyobb, mint Olaszország). Népessége 27,73 millió fő. Fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.
Malajzia két, 600-650 km távolságban lévő országrészből, Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget), és Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része) áll.
A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják, amelyekből dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja: Kinabalu (4101 méter).
Az országot nyugaton a Malacca-szoros, keleten a Dél-kínai- és a Celebesz-tenger határolja. Délen a Johori szoros választja el tengeri szomszédjától, Szingapúrtól. Az eredeti növénytakaró trópusi erdő, mely az ország 59%-át borítja.
A gazdasági életben a 19. század folyamán volt nagy szerepe a fakitermelésnek. Az 1960-as években ismét hirtelen megnőtt a fakitermelés. A következmény: nagyon gyorsan súlyos gonddá vált a talajerózió. Ekkor tervszerű erdőgazdálkodást vezettek be az egész országban. A kivágott erdők egy részét újratelepítették, a leromlottakat feljavították. A kormány ösztönözte az értékes fafajták (pl. teakfa) telepítését, de a gyorsan növő, a papírgyártás nyersanyagaként szolgáló fajták telepítését is.
Az UNESCO Malajzia két nemzeti parkját is a természeti világörökség részének választotta: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot és a Kinabalu Parkot.

Történelem

Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része egy nagy hindu-maláj birodalomban egyesült. Az első bizonyíték az iszlám jelenlétére a Maláj-félszigeten a 14. századból származik. A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malaccai Szultanátust, majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.
A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe.
A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek "tanácsadónak" nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941-1942-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.
Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.
A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr kilépett 1965-ben a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította.
Az 1969 május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelenök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras ("hazai nép") számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malaysia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és politikai hatalomból.
Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malaysia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriás-beruházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula-1 pályája és az új szövetségi főváros, Putrajaya.
Az országban a hivatalos nyelv a maláj, de beszélik még az angolt, a kínait, a tamilt, a telugut, a thait, és egyéb törzsi nyelveket.
A lakosság 50%-a maláj, 12%-a ómaláj bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil), és 6%-a egyéb.
Vallási összetétel szerint a lakosság 53%-a szunnita muszlim, 17%-a buddhista, 12%-a taoista és konfuciánus, 7%-a hindu, 6%-a keresztény, 5%-a egyéb vallású.

Államforma
Malajzia államformája föderatív választói monarchia. Malajzia szövetségi államfője a Yang di-Pertuan Agong, általánosságban úgy nevezik mint Malajzia Királya, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik. A Yang di-Pertuan Agong-ot 5 évente választják meg a Maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban. Malajzia kormányzati rendszerét szorosan mintázták a nyugati parlamentáris rendszerekről, egy hagyaték a brit gyarmati uralomból. A gyakorlatban mégis több hatalommal van felruházva a kormányzat végrehajtói ágában, mint a törvényhozóiban, és a bírói testület meggyengült a kormány hosszan tartó támadásaitól a Mahathir korszakban. Az 1957-es függetlenség óta Malajziát egy több pártból álló koalíció kormányozza, amit úgy ismernek, mint Barisan Nasional, malájul a Nemzeti Front (korábban Szövetség). Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területből áll.

Egyéb információk
Hivatalos pénznem a Malay Ringgit RM,
Az időeltolódás +7 óra Magyarországhoz képest,
Vízum nem szükséges a turisták számára,
Kilépési illeték 40 RM