Kövess minket!   Facebook logó Youtube logó

Malajziáról bővebben

Malajzia egy délkelet-ázsiai ország az Egyenlítõ közelében, mely tizenhárom államból és három szövetségi területbõl álló államszövetség. Területe 329.847 km2 (csaknem akkora, mint Németország és valamivel nagyobb, mint Olaszország). Népessége 27,73 millió fõ. Fõvárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.
Malajzia két, 600-650 km távolságban lévõ országrészbõl, Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget), és Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része) áll.
A Maláj-félsziget tengelyében sûrû erdõkkel borított hegység húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják, amelyekbõl dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja: Kinabalu (4101 méter).
Az országot nyugaton a Malacca-szoros, keleten a Dél-kínai- és a Celebesz-tenger határolja. Délen a Johori szoros választja el tengeri szomszédjától, Szingapúrtól. Az eredeti növénytakaró trópusi erdõ, mely az ország 59%-át borítja.
A gazdasági életben a 19. század folyamán volt nagy szerepe a fakitermelésnek. Az 1960-as években ismét hirtelen megnõtt a fakitermelés. A következmény: nagyon gyorsan súlyos gonddá vált a talajerózió. Ekkor tervszerû erdõgazdálkodást vezettek be az egész országban. A kivágott erdõk egy részét újratelepítették, a leromlottakat feljavították. A kormány ösztönözte az értékes fafajták (pl. teakfa) telepítését, de a gyorsan növõ, a papírgyártás nyersanyagaként szolgáló fajták telepítését is.
Az UNESCO Malajzia két nemzeti parkját is a természeti világörökség részének választotta: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot és a Kinabalu Parkot.
 
Történelem

Az idõszámítás elsõ századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része egy nagy hindu-maláj birodalomban egyesült. Az elsõ bizonyíték az iszlám jelenlétére a Maláj-félszigeten a 14. századból származik. A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malaccai Szultanátust, majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenõrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol késõbb is újabb szultanátusok alakultak. A hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid idõre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerzõdésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.
A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belsõ konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelõ maláj államok ügyeibe.
A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenõrzésére neveztek ki. A britek "tanácsadónak" nevezték õket, de a valóságban döntõ befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejezõdött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941-1942-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiélezõdtek a belsõ ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külsõ segítséggel sikerült leverniük.
Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.
A függetlenség elsõ éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr kilépett 1965-ben a szövetségbõl. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította.
Az 1969 május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelenök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras ("hazai nép") számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malaysia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlõdésének hasznából, a gazdasági és politikai hatalomból.
Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malaysia jelentõs gazdasági fejlõdést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezõgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fõ ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriás-beruházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettõs tornya, Kuala Lumpur nemzetközi repülõtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula-1 pályája és az új szövetségi fõváros, Putrajaya.
Az országban a hivatalos nyelv a maláj, de beszélik még az angolt, a kínait, a tamilt, a telugut, a thait, és egyéb törzsi nyelveket.
A lakosság 50%-a maláj, 12%-a ómaláj bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (fõleg tamil), és 6%-a egyéb.
Vallási összetétel szerint a lakosság 53%-a szunnita muszlim, 17%-a buddhista, 12%-a taoista és konfuciánus, 7%-a hindu, 6%-a keresztény, 5%-a egyéb vallású.
 
Államforma
Malajzia államformája föderatív választói monarchia. Malajzia szövetségi államfõje a Yang di-Pertuan Agong, általánosságban úgy nevezik mint Malajzia Királya, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik. A Yang di-Pertuan Agong-ot 5 évente választják meg a Maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban. Malajzia kormányzati rendszerét szorosan mintázták a nyugati parlamentáris rendszerekrõl, egy hagyaték a brit gyarmati uralomból. A gyakorlatban mégis több hatalommal van felruházva a kormányzat végrehajtói ágában, mint a törvényhozóiban, és a bírói testület meggyengült a kormány hosszan tartó támadásaitól a Mahathir korszakban. Az 1957-es függetlenség óta Malajziát egy több pártból álló koalíció kormányozza, amit úgy ismernek, mint Barisan Nasional, malájul a Nemzeti Front (korábban Szövetség). Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területbõl áll.
 
Egyéb információk
Hivatalos pénznem a Malay Ringgit RM,
Az idõeltolódás +7 óra Magyarországhoz képest,
Vízum nem szükséges a turisták számára,
Kilépési illeték 40 RM

 

Ebben a témában talál még 97 cikket: Tudástár

Következő búvártúrák

Daedalus-Fury Soal-Elphinstone búvárszafari
2024. május 31 - június 07.

Érdekel!

Fényes-források búvártúra - 04
2024. április 06.

Érdekel!

SzezonNyitó Trogir búvártúra és nyaralás
2024. június 12-16.

Érdekel!

Extra-akciós Maldív szigetek nyaralás-búvárkodás
2024. október 18-26.

Érdekel!

Kövess minket!

YouTube: AquanautaBC