Főoldal / Tudástár / Hanoi

Hanoi

A legfontosabb és legérdekesebb látnivalók a Régi Negyed szûk utcácskái. Hanoi óvárosa 36 utcából áll, melyeknek különlegessége, hogy régen mind a 36 utca egy-egy mesterség céhének az otthona volt. Sok utca neve máig ezt tükrözi: Selyemkereskedõk Utcája, Ékszerészek utcája, stb. Jelenleg a város egyik legnyüzsgõbb része, piacok, vietnámi specialitásokat áruló éttermek, standok töltik meg az utcákat.

Bár Saigont nevezik Ho Si Minh városnak, mégis Hanoiban található Vietnám legnagyobb vezetõjének, Ho Si Minh-nek a bebalzsamozott holtteste. Ho itt olvasta fel a vietnámi Függetlenségi Nyilatkozatot, 1945-ben. A moszkvai Lenin-mauzóleum inspirálta épület ad otthont Ho testének, amit akarata ellenére helyeztek el itt, ugyanis kívánsága az volt, hogy halála után elhamvasszák és szórják szét a hamvakat egész Vietnámban. A test a központi teremben található egy hûtött szobában, állandó díszõrség kíséretében, és rengeteg látogató rója le elõtte tiszteletét naponta.

Szintén különleges látványosság a vízi bábszínházmûsor, mely Vietnám történelmét meséli el. A hagyomány egészen a XI. századig vezethetõ vissza, amikor a rizsföldek elárasztásakor a helyiek ilyen elõadásokkal szórakoztatták egymást.

Hanoi a XI. századtól egészen 1802-ig az akkori Vietnam fõvárosa volt.
866-ban területén fellegvár épült, és neve Dai Nam lett melybe a Ly-dinasztia elsõ uralkodója 1010-ben az ország fõvárosát áthelyezte, majd a nevét Thang Longra, vagyis felszálló sárkányra változtatta.
1408-ban a kínai Ming-dinasztia csapatai megszállták Vietnamot és egészen 1428-ig így is maradt, mikor is Le Loi a Le-dinasztia alapítója felszabadította az országot.

1802-ben létrejött a Nguyen-dinasztia és fõvárosát a mai Hue-ba költöztette. Ekkor a város 1831-ig ismét Thang Long néven volt ismert, amikor is elnyerte mai nevét: Há Noi, vagyis a folyókanyarban.

Hanoit 1873-ban megszállták a franciák, és 1887-ben megtették Francia Indokína fõvárósának.
1940-tõl 1945-ig a várost a Japánok uralták, majd felszabadulása után a vietnami kormány székhelye lett.
1946 és 1954 között heves harcok folytak a franciák és a Viet Minh erõi közt, ami után Hanoi a független Észak-Vietnam fõvárosává vált. A vietnami háború során a város hídjait és vasútvonalait szétbombázták, bár ezeket utána hamar rendbe hozták.

1976. július 2-án, az északi és déli országrész egyesítésével Hanoi ismét egész Vietnam fõvárosa lett.