S.S. Tihany
S.S. Tihany

A hajó 1908-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia kikötõjében, Triesztben épült meg a Stabilimento Tecnico vállalat kivitelezésében. A kétvitorlás teherszállító gõzhajót meghajtó Triplex gõzmotor segítségével a hajó akár 12 csomós sebességet is el tudott érni. A hajó méretei miatt nem tartozott a hatalmas óceánjárók közé, 40,5 méter hosszú és 5,75 méter széles volt. Pályafutása elsõ szakaszában Adria keleti partjainál szállított. A második szakaszban, mely az I. Világháború ideje alatt volt, a hajó a Monarchia hadiflottájának egyik hajója lett.
 
1917 február 17.-én nagyon erõs viharba került a kotor-i öböl (Boka Kotorska) elõtt, ráadásul a látótávolság sem volt tökéletes, így a Tihany - megrakodva faszénnel, kõszénnel és olajjal - ráfutott a Skoljic zátonyra és ott megrekedt. A legénység azonnal elhagyta a hajót, így emberéletben nem esett kár. Másnap levontatták, de a sérülései miatt a Tihany már menthetetlen volt, megdõlt és elmerült a vízben.
 
A hajó legmagasabb része kb. 20 méterre van a víz alatt, a hajócsavar pedig 35-38 méter mélyen fekszik a tenger fenekén. A roncs kb. 45 fokos szögben, részben az oldalára dõlve állt meg az aljzaton. A fedélzet és a felépítmények fa anyagai már rég elporladtak, de a vas törzs még így is nagyon szép látványt nyújt. A víz hõmérséklete a nyári idõszakban 18-19 fok körül van. A látótávolság a roncsnál jó, 10 - 25 méter között van, áramlat a zátony közelsége miatt elõfordulhat, de nem éri el a közepes szintet sem általában.
 

Mivel a hajó eléggé a jobb oldalára dõlt, így a Tihany fedélzete szinte érinti a homokos tengerfeneket. A raktér nyílásain keresztül be lehet úszni a hajó tágas és világos belsejébe, de azért a lámpa itt is alapfelszerelés. A hajó középsõ része a zátonyra való taalálkozás miatt jól láthatóan sérült, a hajócsavar hiányzik, valószínûleg a mentés során szerelték le. A roncs körül népes halpopuláció található, sok kisebb-nagyobb halraj cikázik a fedélzet "csontváza" között, továbbá színes szivacsok és korallok borítják a hajó épen maradt részeit.
 
Régebben néhány horvát történelmi forrás azt állapította meg, hogy az S.S. Tihany azonos a Lussinpiccolo-nál, Mali Losinj sziget közelében meglelt ronccsal. Késõbb, miután helyi búvárok rátaláltak a roncsra a kotor-i öböl bejárata mellett, megtalálták a hajótáblát és a hajó harangját is. Mivel a horvát roncs 60 méter hosszú volt, így a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelmûen megállapították, hogy az S.S: Tihany végsõ nyughelye itt Montenegróban van.
 
 

Ebben a témában talál még 97 cikket: Tudástár