Korzika rövid történelme

Korzika

I. e. 6. évezredben Korzikán már laktak emberek, ezt mutatják a feltárt leletek.

Az i. e. 3. és az i. e. 2. évezredbõl kõszobrok, kõtömbök és síremlékek maradtak fenn.
A sziget az évszázadok során folyamatosan váltakozva különbözõ népek befolyása alatt állt. Föníciai és etruszk hódítók után i. e. 560 körül görög telepesek érkeztek, majd karthágói befolyás alá került egészen i. e. 237-ig, ekkor elfoglalták a rómaiak. Korzika római irányítás alatt maradt egészen 430-ig, ekkor vandálok, majd gótok rohanták le. 552-ben a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került, majd a bizánci uralom összeomlása után egymást követõen újabb befolyások érték: elõbb a lombardok szállták meg, majd 713-tól rendszeressé váltak az arab hódítások, végül, a 8. század végén Nagy Károly foglalta el és tett rá kísérletet, hogy a Frank Birodalomhoz csatolja. 806-tól kezdve többször is mór hódítók szálltak partra, de 810-ben vereséget szenvedtek a frankoktól. 850-tõl 1034-ig a Nyugat-római Birodalom és Toszkána között dúló viszályt is kihasználva a sziget nagy részét a mórok mégis meghódították, ezt követõen azonban a 10. század végére feudális anarchia alakult ki.

1077-ben a pízai püspök révén Korzika a pápai legátus részévé vált és így mintegy 200 évig a Pízai Köztársaság fennhatóság alá került. Folyamatos térhódítása után azonban 1284-ben a pízaiak ellen vívott meloriai csata után Korzika felett egy idõre a Genovai Köztársaság vette át az irányítást, velük azonban 1296-tól az aragóniaiak is folyamatos harcban álltak a területért, akik 1406-ban a sziget nagy része felett át is vették a hatalmat, ám

1434-ben Genova föléjük kerekedett és az 1553-tól 1559-ig tartó rövid francia uralmat leszámítva, a 18. század végéig helyi lázadások és külsõ támadások ellenére az õ fennhatóságuk alatt maradt.

1755-ben kétszeri francia beavatkozás után, Pascal Paolit kinevezték tábornagynak és kikiáltották a Korzikai Köztársaságot. A Korzikai Alkotmány volt az újkor elsõ független, nemzeti alkotmánya, ami a felvilágosodás elvei szerinti demokráciát hozott létre, és noha kevésbé ismert, elõfutára volt az USA 1777-ben, és Lengyelország 1791-ben elfogadott alkotmányának. A létrejövõ liberális politikai rendszer a maga idejében egyedi volt, a történelemben elsõként szavazójogot biztosított a nõknek.

1768-ban XV. Lajos, Franciaország királya Genovától megvette annak a szigettel kapcsolatos minden követelését és 1769-ben a köztársasági erõk visszaverésével Korzika felett átvette az irányítást. Paoli Londonba menekült, a nagy francia forradalom után az Angliában próbált szövetségeseket találni Korzika függetlenségére irányuló törekvéseihez.

1794-ben az angolok elfoglalták a szigetet és kikiáltották az Angol-Korzikai Királyságot, azonban 1796-ban a Nemzetgyûlés egy 1789-es rendeletében kimondottaknak megfelelõen Franciaország azt a sajátjának tekintette és visszafoglalta.

.

Ebben a témában talál még 97 cikket: Tudástár