Kövess minket!   Facebook logó Youtube logó

Vietnámról részletesen



















Az ország Délkelet-Ázsia indokínai részén, a félsziget keleti oldalának partvidékén húzódik végig. Északon Kína, nyugaton Laosz és Kambodzsa, keletrõl és délrõl pedig a Dél-kínai tenger határolja Az ország északi részét hegyek tarkítják, délen pedig a Mekong-delta síkságai uralják a látképet. Az északról-délre elnyúló forma és a magasságbeli különbségek miatt a klíma igen változatos lehet az ország különbözõ részein, általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy a trópusi monszun az uralkodó. A száraz évszak novembertõl áprilisig tart, az év többi részében pedig a nedves idõjárás az uralkodó - ettõl függetlenül a hegyek közelében sokszor lehet esõre számítani. A déli területeken az éghajlat kiegyensúlyozottabb és melegebb is, az éves átlaghõmérséklet 21- 28°C között mozog.

Vietnamnak a krónikák szerint közel ötezer éves történelme van. Az idõszámításunk elõtti III. század elején Vietnam északi részén a Közép-Kínából bevándorolt Lac-Viet törzsek szövetséget kötöttek több kisebb törzsszövetséggel, majd egyesülve állammá alakultak Au Lac néven. Kína késõbb bekebelezte õket, és Giao Chi néven tartományává tette a korábban virágzó birodalmat. A kínai feudális kultúra ezután erõs hatást gyakorolt az országra. Az egy évezreden keresztül tartó kínai elnyomás ellen több nagy lázadás tört ki. Az ország formálisan 939-ben szabadult fel a kínai uralom alól, de ezt követõen is Kína vazallusa maradt.

Vietnam 1069-ben meghódította a mai Közép-Vietnamban fekvõ Csampa Hindu Birodalmat, majd Kína 1164-ben hivatalosan is kénytelen volt elismerni az egyre erõsödõ szomszédos állam függetlenségét, Annam-Quoc Királyság néven.
 
A Tran-dinasztia hatalma alatt Vietnam a mongol hadak három inváziós kísérletét is sikeresen visszaverte. 1407-ben a kínai Ming-dinasztiának 20 évre ismét sikerült hatalma alá hajtani az országot. A felkelések élére álló Le Loi nemesember alapította meg a második Le-dinasztiát. Ebben az idõszakban épült ki a közigazgatási szervezet, született meg az elsõ törvénykönyv, virágzott fel a nemzeti irodalom. Vietnam ezekben az idõkben Indokína vezetõ hatalmává vált.
 
1527-ben a Mac-dinasztia ragadja magához a hatalmat, akiket azonban az egymással összefogó két fõúri család, a Nguyen és a Trinh 1593-ban elûzött az országból és visszaállította a Le család hatalmát. A XVII. században viszont egymást érték a két befolyásos család közti hatalmi vetélkedések: északon ténylegesen a Trinh, délen pedig a Nguyen család tartotta a kezében a hatalmat.
 
A francia kereskedõk és misszionáriusok a XVIII-XIX. században fontos pozíciókat építettek ki az országban. Fegyverszállítmányaikkal tovább szították a hatalmi harcot. A visszás politikai viszonyok a népi elégedetlenséget a végsõkig fokozták. 1771-ben kitört a híres Tayson-felkelés. A Tayson fivérek sikeresen harcoltak a hatalmat kezükben tartó családok, sõt a segítségül hívott kínai és az inváziós sziámi seregek ellen is. 1788-ban még egy francia lovasszázadot is sikerült megsemmisíteniük. Mivel a Tayson fivérek egyike császárrá kiáltatta ki magát, mozgalmuk elveszítette tömegbázisát, így Nguyen Phuc Anh-nak (aki a Nguyen-dinasztia egyedüli túlélõje volt) sikerült véget vetnie a Tayson-uralomnak, ezzel újraegyesítette az egész országot. A gyõztes Nguyen Phuc Anh még ugyanebben az évben Gia Long néven a császári trónra lépett.
 
Utóda, Minh Manh császár számít a legnagyobb vietnami uralkodónak: az õ uralkodása alatt érte el történelme folyamán a vietnami birodalom a legnagyobb kiterjedését: Dai Nam (a Nagy Dél Országa) lett. A császárnak sikerült kikerülnie a sziámiak invázióját, ugyanakkor hatalmát a mai Laoszra és Kambodzsára is kiterjesztette.
A francia gyarmati uralom az 1858-as Da Nang-i partraszállással kezdõdött és 1885-ben konszolidálódott a tiencsini szerzõdéssel, amelyben Kína lemondott jogairól Franciaország javára.
 
Az utolsó uralkodó, Bao Dai 1925-ben került trónra. Õ volt az, aki 1945. június 18-án kimondta Vietnam teljes függetlenségét, és az Annam királya rang mellé újra felvette a Vietnam császára titulust (amit a franciák 1885-tõl megtiltottak az alárendelt vietnami uralkodóknak). A hatalom megkaparintásáért szervezkedõ Viet-Minh Kommunista Mozgalom vezetõje, Ho Chi 1945. augusztus 25-én azonban lemondatta Bao Dai császárt, majd a japán összeomlás után (1945. szeptember 2.) az ország egész területére kikiáltották a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Az uralkodó, hogy elkerülje a vérontást, nem támasztott akadályokat. Trónfosztásakor a következõket mondta: "Az emberek boldogsága és az ország függetlensége mindenek felett áll." Népének a következõket üzente: "Inkább leszek egy független ország polgára, mint egy elnyomásban lévõ ország királya.
 
A kommunista hatalomtartók az ország felvirágoztatását ígérték, de mint a történelmi tények mutatják, ennek éppen az ellenkezõjét tették: a sokat szenvedett nép még szörnyûbb sorba, háborúba, szegénységbe, véres önkényuralmi rendszerbe jutott. Az új hatalom visszásságai mellett a népnek a franciák által újraindított kolonizációs kísérletektõl is szenvednie kellett, akik gyorsan elfelejtették a fiatal állammal szemben vállalt kötelezettségeiket, és 1946 végén az egész országban újraindították gyarmati háborújukat, amely 1954-ben Dien Bien Phunál a vietnami erõk gyõzelmével ért véget.
 
1948 és 54 között Bao Dai császár államfõként visszatért a hatalomba, de a kommunisták szovjet és kínai segítséggel polgárháborús állapotokat provokáltak. A külsõ-belsõ konfliktust 1954-ben a Genfi Egyezményben igyekeztek lezárni, amikor is a 17. szélességi fok " a Ben Hai folyó mentén " ideiglenes demarkációs vonalat állapítottak meg az ország északi és déli része között. A délen megalakult Vietnami Köztársaságban továbbra is Bao Dai maradt az államfõ, míg az északi kommunista rendszerben Ho Chi Minh. Az amerikai kormányzat és a dél-vietnami rendszer ellenállt az ország (kommunista) egyesítésére vonatkozó határozatok végrehajtásának, így újabb nagy emberi és anyagi áldozatokkal járó, hosszan tartó háború kezdõdött, amelynek végsõ szakaszában már félmilliós amerikai hadsereg vett részt közvetlenül a harcokban. Az USA két évtizedes intervenciója " az 1973-as párizsi béketárgyalásokat követõen " végül is 1975. április 30-án ért véget.
 
1974 januárjában Észak-Vietnam megszegte a békeszerzõdést, és betört Dél-Vietnam területére. 1976-ban az ország egész területén választásokat tartottak, és az új nemzetgyûlés határozata értelmében az egységes Vietnam hivatalos neve Vietnami Szocialista Köztársaság lett, az ország Észak Vietnám alatt egyesült. A békés építõmunka azonban még ekkor sem kezdõdhetett meg, mert egyrészt véres belsõ tisztogatás kezdõdött a déli országrészben (több százezer értelmiségit, tisztet, állami tisztviselõt, kézmûvest, kereskedõt, vagyonos embert mészároltak le), másrészt a kommunista erõk hadserege a szomszédos Kambodzsában újra csak háborúba bocsátkozott a vörös khmerek ellen. A felszabadító vietnami katonák azonban a kívánatosnál jóval hosszabb ideig maradtak az országban, ami a nemzetközi közvélemény ellenkezésével, s ezáltal az ország elszigetelõdésével járt. 1979-ben Kína egy sziget kapcsán területi vitába keveredve Vietnammal háborút indított az ország megszállására, azonban nem járt sikerrel. 1979-ben vietnami csapatok szállták meg Kambodzsát és megdöntötték Pol Pot kormányát, ilyen módon stabilizálva Kambodzsát. Vietnam csapatait 1989-ben vonta ki Kambodzsa területérõl.
 
A kilencvenes években Vietnamnak sikerült rendeznie kapcsolatait szomszédjaival, az USA-val, és 1995 óta tagja az ASEAN-nak is.
.
 


A cikkhez kapcsolódó képek


A cikkhez kapcsolódó egyéb tulajdonságok

Élménybeszámoló kategória
Egzotikus
Esemény helyszíne
Vietnám
Élménybeszámoló típusa
Mediterrán
 

Ebben a témában talál még 31 cikket: Beszámolók

Következő búvártúrák

Daedalus-Fury Soal-Elphinstone búvárszafari
2024. május 31 - június 07.

Érdekel!

Fényes-források búvártúra - 04
2024. április 06.

Érdekel!

SzezonNyitó Trogir búvártúra és nyaralás
2024. június 12-16.

Érdekel!

Extra-akciós Maldív szigetek nyaralás-búvárkodás
2024. október 18-26.

Érdekel!

Kövess minket!

YouTube: AquanautaBC